Ki ne szeretné az önfeledt szerelmet? Nana történetével egy olyan világba kalauzol minket, ahol a szerelemnek sok fajtáját és megnyilvánulását ismerhetjük meg. Bár maga az anime sem teljesen befejezett, hiszen nem követi végig a mangát, a 2005-ben Kentaro Otani által rendezett közel 2 órás live action nagyon kicsi szeletét mutatja be a mára híressé vált történetnek.
A live action alapvetően Osaki Nana életét mutatja be addig a pontig, míg Rennel újra nem találkoznak. Annak, aki esetleg nem látta az animét, semmiképp nem érdemes ezzel a filmmel kezdenie. A készítők figyeltek rá ugyan, hogy a fontosabb jeleneteket kimásolják az animéből, de egy olyan ember számára, aki nem látta az animét, a történet zavarossá és unalmassá válhat.
Az elején szemünk elé tárul a legendás vonatút, ahol a két egyidős és egy irányba tartó Nana nevű lány megismeri egymást. Később egy kis részletet kapunk Komatsu Nana életéből is, de épp csak annyit, hogy világossá váljon melyik karakterekről van szó. Nagy ugrásokkal zajlik a történet és a lányok monologikus visszaemlékezései helyenként zavarosnak tűnhetnek, de ez alapvetően a karakterek szerethetőségén mit sem változtat. Osaki Nana múltját Rennel részletesebben, szorosan az anime cselekményéhez kötve ismerhetjük meg, a jelenetek hasonlóságára a lehetőségekhez híven ügyeltek az alkotók. Legnagyobb sajnálatunkra azonban a történet csupán addig zajlik, míg Hachi szülővárosában le nem zajlik a koncert, amely után Nana és Ren ismét találkoznak és kibékülnek. Záró jelenetként még megnyugvást hoz, hogy Hachi végül találkozhatott Takumival, Nana legnagyobb ajándékának tekintve ezt az eseményt, ám az animében ezután következő fő cselekményszálat már a filmben nem ismerhetjük meg.
Pozitívumként ragadható meg, hogy egy ilyen érzelmekkel teli és helyenként filozofikus animét igyekeztek live action formájában is megalkotni, még a rajongók számára is kijelenthető, hogy a film nézhetőre sikerült. Negatívum azonban, hogy olyan fontos momentumokat kihagytak, illetve megváltoztattak, mint amikor a két lány kezet fognak az összeköltözésnél, vagy amikor magyarázat nélkül hagyták, hogy miért olyan fontos Nana számára, hogy Shin túlszárnyalja Ren képességeit a basszusgitáron.
A szerepválasztás egészen jól sikerült, a karakterek felismerhetőek lettek, a színészi munka megütötte az elvárható szintet. A live action-ök túlnyomó többsége nem szokott jól sikerülni, hiszen egész más két órában felvázolni valamit, ami egy animében akár 30-40 részen keresztül zajlott (15-20 óra), de azok számára akik ismerik az animét kellemes egyszeri filmmé válhat ez az alkotás.
Összegezve a tapasztalatokat, mindenképpen hiányosra sikerült live actionről van szó, mégis kellemes csalódásként ért, hiszen léteznek más animéből rosszabb változatok is. Ajánlom minden Nana rajongónak, hogy egyszer nézze meg a filmet és garantálom, hogy ha könnyet nem is fakaszt, de megmosolyogtatja az embert.
Nektek mi a véleményetek a filmről?
Ha nem láttátok még, kedvet kaptatok hozzá?
Kommenteljetek Ti is!
C O M M E N T
Ha te is szeretnél értesülni a legújabb hírekről, nem kell mást tenned, mint "Welcome" posztban feliratkozni.