Tíz animesorozat történelemkedvelőknek Magyarországon valamiért az a nézőpont terjedt el, hogy ami animálva, rajzolva van, az gyerekmese.Az elmúlt évtizedekben ennek alakult ki hagyománya, és keletről meg nyugatról is elsősorban azokat az animációkat importáltuk, amelyek ezt a sztereotípiát erősítették. Az animációs filmekkel vagy sorozatokkal elsősorban a reggeli műsorsávban találkozhatott az ember, mostanság pedig a gyerekeknek vagy fiataloknak szánt tévécsatornákon. A felnőtteknek szánt idősávban olyan animáció, amely az idősebb korosztályt célozta be, nem igen lehetett találkozni, vagy ha mégis előfordultak olyan alkotások, amelyek vegyes közönségnek szóltak, azokat elsősorban családi műsor címen tették a képernyőre. Japánban viszont szinte minden kulturális terméknek, legyen az könyv, film vagy sorozat, megvan a rajzolt párja. A mangának, a japán képregény műfajának megvan a maga igen régre visszavezethető hagyománya, és a belőle kinövő animéknek, tulajdonképpen a mozgóképes változatának is a több évtizedre visszanyúló múltja. Ebből következik, hogy az anime, mint műfaj, nem köthető egyetlen korcsoporthoz.Manapság már nem létezik olyan speciális érdeklődéssel rendelkező csoport, amely ne találna magának olyan animét, amely számot tarthat az érdeklődésére.A megjelenés és a téma szerint annyi műfaj létezik az animén belül is, hogy azt felsorolni is nehéz lenne. Amikor ez a rendkívül heterogén műfaj megérkezett Magyarországra, értelemszerűen összeütközésbe került az animációban csak gyerekmesét látó honi felfogással. ennek talán legeklatánsabb példája a Dragon Ball körüli történet, amelyet az egyik kereskedelmi csatorna szerzett meg, mivel látták, hogy sikeres volt, majd vetíteni kezdték a gyerekeknek szóló délutáni műsorsávban. Csakhogy a Dragon Ball nem a kisebbeknek való műfajba tartozik, ezért az ORTT büntetéseket szabott ki az azt sugárzó csatornára, amely egy idő után megunta az egészet, és levette a műsoráról. Az animeellenességhez hozzájárult az is, hogy a média szenzációt faragott egy nyolc éves gyerek halálából, aki állítólag egy Dragon Ballban látott jelenetet akart reprodukálni, és kiugrott a tizedik emeletről. A történet persze ennél sokkal bonyolultabb, de a hatásai azért jól ismertek. Magyarországon általános vélemény lett, hogy az anime és a japán rajzfilmek erőszakosak, szexuálisan túlfűtöttek, agressziót váltanak ki és emellett pedig ostobák is. Egy megfelelő erkölcsi iránytűvel rendelkező magyar ember távol tartja magát ezektől a gyanús távol-keleti dolgoktól, és előbb vallja be, hogy meztelen csigákat gyűjt szabadidejében, mint azt hogy animéket néz. Pedig az animét egységesen lenézni és elítélni, a műfaj sokszínűsége miatt nagyjából annyira felesleges, mintha ha azt mondanánk, hogy minden sorozat rossz, minden film rossz vagy minden zene rossz. Természetesen, ahogy vannak rossz filmek, vagy pocsék zenék, úgy vannak gyenge minőségű animék is. Az alábbi válogatásommal elsősorban azokat gyűjtöttem össze, amelyeket bátran ajánlhatóak a történelem iránt érdeklődőknek. (Az egyszerűség kedvéért a sorozatok angol címét fogom feltüntetni). 10. Mysterious Cities of Gold (A titokzatos aranyvárosok) Bár fentebb hosszasan ecseteltem azt, hogy az anime nem gyerekmese, rögtön egy kivétellel indítunk. A titokzatos aranyvárosok alighanem számtalan olvasónkban ébreszt fel nosztalgikus emlékeket, mert abban az időben vetítette a királyi tévé, amikor még elég csekély számú volt a konkurencia, így alighanem itthon is sokan látták. Valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy ez egy félig japán alkotás, pedig a japánok, mint annyi más iparágban, itt is követték azt a stratégiát, hogy bedolgoztak a nyugatiaknak. Számtalan olyan rajzfilm ment a tévében, amelyről csak kevesen gondolnánk, hogy egy anime  A titokzatos aranyvárosok 1532-ben kezdődik, és a spanyol gyarmatosítást valamint az arany utáni vadászatot mutatja be három gyerek, a spanyol Estebán, az inka Zia és a galapagosi Tao kalandjain keresztül. A történet még mai szemmel nézve sem rossz, és emlékszem, hogy ez volt az a sorozat, amely megismertette velem a cliffhanger fogalmát (bár akkor még nem tudta szinte senki, hogy ezt így fogják hívni), mert gyakran a legérdekesebb pontokon szakították félbe a cselekményt.Az egész sorozatot belengi Heyerdahl, vagy még inkább Däniken szelleme , a korszak naivitása, ami miatt a történeti vonatkozásokat nehéz komolyan venni. Cserébe viszont lépésről lépésre szoktatja hozzá a nézőit a természetfelettihez, a repülő masinákhoz vagy éppen az ősi indián bölcsességekhez. A sorozatot áthatja a nyolcvanas évek, és nemcsak a már említett tematika miatt. A bevezető zenéje némi túlzással elhangozhatott volna bárhol ebben az időben, és a karakterek valamint a háttér is főleg az európai rajzfilmeket idézi. (Tegyük hozzá rögtön, hogy a francia-japán koprodukcióban készült alkotásnak van egy nyugati és egy japán aláfestő zenével készült verziója, hozzánk az előbbi jutott el). A titokzatos aranyvárosok harminckilenc epizódot ért meg, de a franciák 2012-ben és 2016-ban készítettek neki egy-egy újabb évadot, immár a japánok bevonása nélkül. |
MaTTeRDAug 25, 2018 8:20 AM
 |
More topics from this board
» AyameMaTTeRD - May 18, 2018 |
2 |
by MikuNakano1039
»»
Jun 14, 2019 6:43 PM |
|
» MATTERMaTTeRD - Mar 20, 2018 |
15 |
by MaTTeRD
»»
Aug 21, 2018 10:01 PM |
|
» YayakoChiiMaTTeRD - May 18, 2018 |
2 |
by YayakoChii
»»
May 26, 2018 12:46 PM |
|
» Yenne gyakorolYenne - Apr 27, 2018 |
6 |
by MaTTeRD
»»
May 20, 2018 4:48 AM |